Latin nyelvű levél, melyet Nezbud István írt Mistauból, 1825. június 12-én
Kovács-Martinyi Mihálynak (1767–1831), a Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület püspökének (szuperintendense) Modorra.
----
Nyers fordítás:
Főtisztelendő Püspök Úr!
Nekem leginkább tisztelendő Uram!
A közjegyzői jegyzőkönyv tervezete nem tehető közzé addig, amíg az Elnökség vagy más felettes hatóság felülvizsgálatának és módosításának alá nem vettetett. Ezért tehát az Ön Méltósága hozzám intézett nagyra becsült levelében kegyeskedett azt írni nekem, hogy a boldogult pozsonyi jegyző úr jegyzőkönyv-tervezetébe olyan dolgok csúsztak be, amelyek sem nem igazak, sem a gyűlésen nem lettek előterjesztve vagy meghatározva. Ezért a Tryszka jegyző úr által megküldött jegyzőkönyvet a seniorok útján nem szabad közzétenni, hanem a közzétételt fel kell függeszteni mindaddig, amíg az Ön Méltósága által részletesebben kifejtendő észrevételek alapján a felettes hatóság és az egyházkerületi gyűlés ki nem javítja és megfelelőbb módon át nem alakítja.
Ezekből könnyen megtudható volt, hogy honnan és milyen módosításokkal kell a gyűlési jegyzőkönyvet előterjeszteni; méltóztassék a testületi tagok és a seniorok útján nyilvánosan gondoskodni róla. Hallom továbbá, hogy az egyházkerületi pénztár hiánnyal küzd, amiről Szythy István báró úr a rövid ülés során úgy vélte, hogy orvosolható. Csodálkozom, hogy az a férfiú, aki az egyházkerületi felügyelői tisztséget, sőt önkéntesen az egyházkerületi pénztárnoki hivatalt is magára vállalta, így járt el. Ezzel szemben az egyházkerületi pénztárt úgy kell az egyházkerületi felügyelői hivatallal összekapcsolni, hogy az se önmagában, se másoktól függetlenül ne állhasson fenn.
A pénztár átvevője is, a trencséni gyűlés rendelkezése szerint, bár a seniornak és más pecsétőröknek elkötelezett, mégsem mutatta be a bevételekről és kiadásokról szóló számadásokat; ezért az ilyen számadásokhoz revizort kell kirendelni: ha a vallás ápolásának palástja alatt magánérdekek húzódnának meg, a jó Isten legyen hozzátok kegyelmes. Magamról és az egészségemről most nem írok semmit, hamarosan mindent feltárok. Most pedig magamat a Főtisztelendő Úr kegyeibe alázattal ajánlom, és megkülönböztetett tisztelettel maradok:
A Főtisztelendő Úr legalázatosabb szolgatársa:
Nezbud István.