Tartalom
Szita László: Bevezetés 11
Telepítési és népességösszeírások a 17-19. századi Baranya megyében
Nagy Lajos: A Császári Udvari Kamara pécsi prefekturájához tartozó terület 1687-ben 15
Nagy Lajos: Adatok a Baranya megyei Batthyány uradalom kialakulásáról 57
Nagy Lajos: A Baranya megyei Batthyány uradalom népessége és javai 1701-ben 65
Szita László: Szerbek visszavándorlása Baranya megyébe a szatmári béke utáni években 87
Fricsy Ádám: A pécsi klérus birtokainak telepítésügyi összeírása 1733-ban 151
Móró Mária Anna: Mária Terézia cigány-rendeletei és a Baranya megyei cigányösszeírások 1775-1779 205
Sándor László: Uradalmi leírások a Batthyány-Montenuovo család bólyi levéltárában (1809, 1843.) 303
Tanulmányok Baranya megye nemzetiségeinek 18-19. századi történetéből
Andrásfalvy Bertalan: Nyugat-baranyai német telepesek történeti-néprajzi kérdései a levéltári források tükrében 335
Füzes Miklós: Vókány népessége a 18. század elejétől a 20. század közepéig, különös tekintettel a nemzetiségi kérdésekre 347
L. Imre Mária: Adatok Mecseknádasd 18. századi népességének alakulásához 371
Bezerédy Győző: A baranyai német lakosság betelepedése és ennek tükröződése a községek hivatalos pecséthasználatában 397
Kiss Géza: Harc a magyar államnyelvért a soknemzetiségű Baranyában 409
Tanulmányok és forrásközlemény a nemzetiségek legújabbkori történetéhez Baranyában
Sikfői Tamás: Németek és délszlávok a megszállt Baranyában 1918. november 14-1919. március 21 között 445
Tegzes Ferenc: A miniszterelnökség délszláv szakreferensének jelentései a baranyai délszlávokról az 1920-as évek első felében 457
Kopasz Gábor: Vármegyei telepítések a két világháború között 511
Komanovics József: A hazai németség helyzetét szabályozó rendelkezések és ezek végrehajtása a felszabadulást követő években (1945-1950) 559.