Molnár Ferenc
(Bp., 1878. jan. 12. – New York, 1952. ápr. 2.): író, hírlapíró. Molnár Márta Sárközi Györgyné apja. Jogot hallgatott Bp. en és Genfben. 1896-tól kizárólag hírlapírói és irodalmi tevékenységet folytatott; a Budapesti Napló, A Hét, az Est-lapok és a Pesti Hírlap állandó munkatársa. Az I. világháború alatt Az Est harctéri riportere volt. 1901-től a Petőfi Társ., 1917- től a Kistaludy Társ., tagja. 1902-ben játszották első színdarabját (Doktor úr), és attól kezdve évről évre jelentkezett új darabokkal, melyeket nemcsak a hazai, hanem a külföldi színházak is állandóan műsoron tartottak. 1930-ban Svájcba, majd az USA-ba költözött. A külvárosok, valamint a kispolgárság világát rajzoló elbeszélésekkel kezdte pályáját. Korai regényeiben a nagyváros dolgozóinak nehéz életét ábrázolta. Társadalmi darabjait szórakoztatóan, nagy színpadtechnikai érzékkel alkotta. Később kísérletezett a szimbolikus drámával is, de kisebb hatással. Első felesége Vészi Margit, második Fedák Sári s a harmadik Darvas Lili színésznő volt. – F. m. Magdolna és egyéb elbeszélések (Bp., 1897); A csókok éjszakája és egyéb elbeszélések (Bp., 1898); Az éhes város (r., Bp., 1900); Egy gazdátlan csónak története (Bp., 1901); Józsi (r., Bp., 1902); Rabok (r., Bp., 1907); A Pál utcai fiúk (ifjúsági r., Bp., 1907; többször megfilmesítették, számos kiadásban és országban jelent meg); Az ördög (vígjáték, Bp., 1907); Liliom (életkép, Bp., 1909, megfilmesítették, Kacsóh Pongrác kísérőzenét szerzett hozzá); A testőr (színmű, Bp., 1910); A farkas (színmű, Bp., 1912); Egy haditudósító emlékei (Bp., 1915); Úrí divat (színmű, Bp., 1917); Az Aruvimi erdő titka (Bp., 1917); Andor (Bp., 1918); A hattyú (színmű, Bp., 1920); Égi és földi szerelem (színmű, Bp. 1922); A vörös malom (színmű, Bp., 1923); Üvegcipő (színmű, Bp., 1924); Játék a kastélyban (színmű, Bp., 1926); A gőzoszlop (Bp., 1926); Olympia (színmű, Bp., 1928); Összes munkái (I – XX., Bp., 1928); Őszi utazás (r., Bp., 1939); Isten veled szívem (r., New York, 1945); Útitárs a száműzetésben (angolul: 1950; magyarul: 1958); Színház (Bp., 1961). – Irod. Ady Endre: M. F. (Nyugat, 1910); Schöpflin Aladár: M. F. (Magyar írók, Bp., 1917); Halmi Bódog: M. F. az író és az ember (Bp., 1929); Babits Mihály: Színpad és irodalom (Nyugat, 1933); Sós Endre: M. F. (Bp., 1947); Lukács György: Új magyar kultúráért (Bp., 1948); Illés Endre: Krétarajzok (Bp., 1957); Kosztolányi Dezső: Írók, festők, tudósok (II., Bp., 1958); Molnár Erzsébet: Testvérek voltunk (Bp., 1958); Kárpáti Aurél: Tegnaptól máig (Bp., 1961); Osváth Béla: A M.-legenda (Kritika, 1963); Gyárfás Miklós: Vita a M.-legendáról (Új Írás, 1963); Csathó Kálmán: M. F. (Írótársak között, Bp., 1965); Vécsei Irén: M. F. (Bp., 1966.).