Tartalom
Reflexiók a nemzeti érték kutatásához (bevezető) 9
A folytonosságról és megszakítottságról 20
A nemzet fogalmának alakváltozásáról 33
Hagyományőrzők és újítók. A szerkezeti változások mélységei, dimenziói 55
A magasabbrendűség idóluma és a nemzetiségi politika csapdái 80
Még egyszer a folytonosságról és megszakítottságról, a "sorskérdésekről" és azok megoldási lehetőségeiről 81
Az értelmiségszociológia és -szociográfia hazai történetéhez
Prológus - A szociológia magyarországi előtörténete 109
A magyar etaistákról. Az irodalmár értelmiségiről 115
A dzsentri fogalmáról, az ún. történelmi középosztályról 122
Az újkonzervatív irányzatok középosztályszemlélete 139
A polgári radikalizmus értelmiségfelfogása 150
A reformkonzervativizmus irányzatai a két világháború között 186
A nemzeti radikalizmus és a népi irányzatok középosztály- és értelmiségfelfogása 216
Az utak elválnak - népi szociográfia és szociológia a negyvenes évek fordulóján 241
Az esszéműfaj. A neoliberális és szocialista irányzatok előnyben részesítése 291
Az értelmiségszociológia kérdése a korabeli kommunista irodalomban, és publicisztikában 297
Az MKP értelmiségpolitikájának változásairól (bevezető)
Új Szellemi Front. Vita a szövetségi politika határairól és tartalékairól - 1945. április-május 315
A Szabad Nép és a Haladás vitája 318
Az értelmiségpolitika változása és "megmagyarázhatatlan" pálfordulása 389
Művelődés - közművelődés - értelmiség
Művelődési kiváltságok, történelmi előzmények 419
Művelődés, közművelődés, értelmiség 419
A tömegoktatás és népművelés kialakulása hazánkban 434
A művelt ember fogalmának alakváltozásai 447
A latin iskolák öröksége 460
A technikai forradalom és a harmonikusan fejlett ember 463
A korai szakosodás és az "emberi nem kulturális egysége" 469
Társadalmunk műveltségi szerkezete 476
Az iskolarendszer és a társadalmi helyzetváltoztatás dinamizmusa 486
Műveltségeszmény és iskolarendszerünk 496
Munkaerő-tervezés és köznevelés 499
A köznevelési rendszer és munkaerőgazdálkodás. Szakember- és oktatásvezetés 501
Korai szakosodás és a szocialista műveltségeszmény 512
Egységes középfokú képzés 515
Értelmiségképzés és felsőfokú szakemberképzés 539
Az értelmiség fogalma és funkciója 539
Felkészülés az értelmiségi szerepkörökre 554
Szociológiai meghatározók 556
A "pedagógiai élethelyzet" és az értelmiségi szerepkörre való felkészülés 570
Az értelmiség és a közművelődés 576
Hazai hagyományok 582
A kultúra: tudás, életforma, magatartás 591
Nyitottság és kultúraközvetítés 596
A női diplomások és a közművelődés 598
A településhálózat egyenlőtlenségei. A falun élő diplomások 601
Létviszony és időgazdálkodás 603
Epilógus - összefoglalás 619
Új kérdések, megválaszolatlan dilemmák az értelmiségkutatásban 623
A falu a társadalomban - társadalom a faluban 667
Irodalom.