Dr. Plesch János levele ismeretlennek "Kedves Barátom" megszólítással.

..............
Plesch János (? 1878 – ? 1957) magyar származású orvos, belgyógyász. Berlinben, majd Angliában működött. Berlinben A. Einstein közeli barátja és házi orvosa volt. A kopogtatás egyik módszerét (Plesch-percussio), valamint más (colorimetriás, vérmennyiség-meghatáro­zási stb.) módszereket dolgozott ki.
JÁSZAI MARI SZERELME.
Pleisch János megismerkedésük idején nyaranta Rajecben dogozik, évközben nyugat-európai magánklinikákon.
Pleisch János 1913-ban a külhoni karriert választja. Jászai Mari ötezer koronát kér és kap a családjától. A színésznő állítása szerint ennyibe került az ifjú orvos protezsálása, bevezetése a társaságba.

Pleisch János 1917-ben veszi feleségül a milliomos német Gans család leányát. Berlinben telepszenek le. A család kiterjedt társasági kapcsolatokkal rendelkezik Európa-szerte. Pleischből kora legkeresettebb belgyógyásza lesz, barátai közé tartozik Albert Schweitzer, Bernard Shaw, Marlene Dietrich. Albert Einsteinnek sem csupán kezelőorvosa, de negyedszázadon át közeli barátja is lesz. (Levelezésüket a jeruzsálemi Albert Einstein Archívum őrzi. Sz.Á.)
Pleisch László klinikáját és Berlin melletti kastélyát uralkodó családok tagjai látogatják. Amikor a Scala előadására elfogyott az összes jegy, Toscanini a zenekar soraiban állíttat egy széket Pleisch János számára. Az orvos 1933-ban feleségével és három lányával Londonba menekül a Hitler-éra elől.
Pleisch János 1949-ben adja ki az önéletrajzát, Janos: The Story of a Doctor címmel.
Jászai Mariról is szót ejt benne, megjegyezve, hogy egykor szoros ismeretségbe került a legnagyobb magyar tragikával. Azt is említi: Jászai Marinak köszönheti, hogy személyesen is megismerhette az agg Görgey Artúrt, akit Jászai Mari igen nagyra tartott.
Részlet Origo.
Jászai elégtételt kért lelki fájdalmainak enyhítésére: ötezer koronát követelt és kapott is a férfi családjától. Véleménye szerint ugyanis ennyibe került neki, hogy az ifjú orvos karrierjét egyengette. Ezzel azonban csak az elkeseredettségét, a tehetetlen dühét fejezte ki. “Sohasem találtam előtted olyan emberre, akinek a lelkemet föl kívántam tárni” – írta Plesch Jánoshoz címzett levelében.
Részlet nlc.szabadidő.