logo

Sós Antikvárium

since 1985

Catalog   magyarul   Login

ke218.   manuscripts   put into the basket
.

price: 3.75 EURO

Németh Gyula ( nyelvtudós, turkológus, egyetemi tanár, az MTA tagja) levelezőlapja Vámos Ferenc

......

Németh Gyula (Karcag, 1890. nov. 2. – Bp., 1976. dec. 14.): nyelvtudós, turkológus, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1922, r. 1935, ig. 1941–46), Kossuth-díjas (1948). Sebestyén Irén nyelvész férje. Az Eötvös Kollégium tagjaként a bp.-i tudományegy.-en szerzett oklevelet. Lipcsében, Berlinben és Kielben is folytatott egy.-i tanulmányokat. 1915-ben a bp.-i egy.-en magántanári képesítést nyert, 1916-tól a bp.-i tudományegy. ny. rk., 1920-tól 1965-ig az egy. ny. r., ill. tanszékvezető tanára. 1932–33-ban és 1935-ben a bölcsészeti kar dékánja, 1947-től 1949-ig az egy. rektora. 1939-től a MTA I. Osztályának titkára, 1949-től 1955-ig osztályelnöke. 1951-től 1965-ig a Nyelvtudományi Intézet ig.-ja. T. elnöke volt a Kőrösi Csoma Társ.-nak; a Nyelvtudományi Társ.-nak 1919-től választmányi tagja, 1948-tól társ-, ill. alelnöke. Több tanulmányutat tett Keleten. Szerk. a Kőrösi Csoma Archívumot s Gombocz Zoltánnal és Melich Jánossal a Magyar Nyelvtudomány Kézikönyvét. Az idegen nyelvű nyelvészeti folyóiratnak, az Acta Linguisticának megindulásától (1951) főszerk.-je volt. Kutatásainak fő területei: a török nyelvtörténet és a török nyelvjárások, a m. nyelvtudomány és őstörténet. Turkológiai műveiért elnyerte a török állam egyik legmagasabb kitüntetését, s számos ország tudományos testülete, ak.-ja is tagjává választotta meg. Nagy hatású, nemzedékeket tanító és nevelő munkássága nyomán fejlődött a török filológia, paleográfia s az oszmántörök mellett a közép-ázsiai török nyelvek oktatása a bp.-i bölcsészkaron. – F. m. Kumük tanulmányok (Bp., 1911); Adalékok a török-mongol nyelvek hangtörténetéhez (Bp., 1913); Türkische Grammatik (Berlin, 1916); Türkisch-deutsches Gesprächbuch (Berlin, 1917); Türkisches Übungsbuch (Berlin–Leipzig, 1917); Akadémiánk és a keleti filológia (Bp., 1928); A honfoglaló magyarság kialakulása (Bp., 1930); Die Inschriften der Schatzes von Nagyszentmiklós (Bp., 1932); A magyar rovásírás (Bp., 1934); Die türkischen Texte des Valentin Balassa (Bp., 1953); Die Türken von Vidin (Bp., 1965); Die türkische Sprache in Ungarn im XVII. Jahrhundert (Bp.–Amsterdam, 1970); Gombocz Zoltán (Bp., 1972). – Irod. Kakuk Zsuzsa: N. Gy. hetven éves (Bp., 1960); Kálmán Béla: N. Gy. hetven éves (Magy. Nyelv, 1960); Székely György: Gy. N. und unsere Sprachwissenschaft (Bp., 1972); Kakuk Zsuzsa: N. Gy. (Magy. Tud., 1977. 5. sz.); J. N. (Acta Orientalia, A. S. H., 1977. 1. sz.); Róna-Tas András: J. N., Life and work (Bp., 1978).

...

Vámos Ferenc (Szeged, 1895. máj. 29. – Bp., 1969. szept. 6.): építész, építészettörténész, a művészettörténeti tudományok kandidátusa (1966). Középisk. tanulmányait Bp.-en végezte a Markó utcai Gimn.-ban, ahol a VII–VIII. osztályban Szőnyi István osztálytársa és ettől kezdődően haláláig barátja volt. Tanulmányait 1913-ban a bp.-i műegy.-en kezdte, ahol 1918-ban kapott diplomát. Ezután Bécsbe ment, itt ösztöndíjasként Strzygowski előadásait hallgatta. Hazatérése után Quittner Ervin irodájában dolgozott 1923-tól. Számos ipari nagyüzem statikai tervét készítette el (Péti Nitrogénművek, a Nyergesújfalui Viszkozagyár, a Dunai Timföldgyár). Dolgozott a Földalatti Vasútnál is mint statikus. Műszaki munkássága mellett építészettörténeti kutatásokkal foglalkozott. E téren Petrovics Elek irányításával rábukkant Feszl Frigyes építészeti hagyatékára, az addig sehol sem ismertetett tervanyagra. Számos tanulmányt írt Attila táboráról, a nomád sátrakról, a paraszti építményekről és körvonalazta az összehasonlító épületkutatás feladatait. A nemzeti stílus képviselőinek, Feszl Frigyesnek, Lechner Ödönnek és Lajta Bélának életművét is vizsgálta. A két világháború között megjelent Hagyományok a máglyán c. művében kultúránk nemzeti jellege elvesztésének a veszélyéről írt. Ezért trilógiában akarta megírni az úttörők életművét. Vitairatokban tárgyalta építészetünk és művészettörténetünk kérdéseit, és kísérletet tett arra, hogy kijelölje építészetünk helyét a kontinens építészettörténetében. Szakmai tevékenységén kívül festett, csellózott, folklórral is foglalkozott, Einstein-fordítása hat kiadást ért meg. Fő kutatómunkájának publikálását nem érhette meg, Lajta Béla-monográfiája csak halála után jelent meg, Feszl Frigyesről írt munkája is kéziratban maradt. Lechner Ödönről írt kisebb életrajzát újabb kutatások alapján akarta bővíteni, de műve befejezetlen maradt. Kéziratos hagyatéka az Orsz. Műemléki Felügyelőség (OMF) Magyar Építészeti Múzeumába került. – M. Feszl Frigyes és kora (Magyar Művészet, 1925); Budapest városképének alakulása József nádortól napjainkig (Bp., 1926); Lechner Ödön (I–II., Bp., 1927); A magyar formanyelv építészetünkben (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1928); Hagyományok a máglyán (Kecskemét, 1940); Kozmosz a magyar mesében (Bp., 1943); Jegyzetek a szecesszió történetéhez (kandidátusi disszertáció tézisei, Bp., 1966). – Irod. Borsos László: V. F. (Magyar Építőművészet, 1970. 4. sz.); Czagány István: In memoriam. Búcsú V. F.-től (Műv. tört. Ért., 1970. 3. sz.).
all pictures in large
  1. product image
  2. product image
  3. product image

back
Sós Antikvarium Váci street 73. Budapest 1056 Hungary   top of the page